Piercarlo Ghinzani – 111 verseny: az 1984-es dallasi futamon szerzett egyedül pontot egy ötödik hellyel. Eredménytelensége dacára, ügyes szerződéskötéseinek köszönhetően maradt sokáig a Forma-1-ben.

Mika Salo – 111 verseny: legnagyobb esélye a győzelemre 1999-ben, a Német Nagydíjon adódott a Ferrarinál, de a bajnokság érdekében előre kellett engednie Eddie Irvine-t.

Philippe Alliot – 116 verseny: legjobb eredménye egy ötödik helyezés volt az 1993-as imolai versenyen a Larrousse színeiben. 1994-ben a McLarenhez kerülhetett volna, végül csak beugróként kapott lehetőséget a magyar versenyen, az eltiltott Mika Hakkinen helyén.

Pierluigi Martini – 124 verseny: a Minardi legeredményesebb pilótája 1991-ben futotta legjobb szezonját, amikor két negyedik helyet ért el és Estorilban egy körig vezette is a futamot.

Eddie Cheever – 143 verseny: számos harmadik és két második helyezés áll a neve mellett, később az Indy500-on tudott győzni.

Jean-Pierre Jarier – 143 verseny: többször is vezetett forma-1-es futamon, de a ritka peches francia sosem ért célba az első helyen különböző technikai gondok miatt.

Derek Warwick – 162 verseny: a nagy tehetségnek tartott brit pilóta kétszer volt második 1984-ben, de ő sem állhatott fel soha a dobogó legfelső fokára.

Martin Brundle – 165 verseny: méltó ellenfele volt Ayrton Sennának az alacsonyabb kategóriákban, de a Forma-1-ben két második helynél tovább nem jutott.

Nick Heidfeld – 185 verseny: legütősebb szezonját 2005-ben futotta, de a BMW-vel is gyakori vendég volt a pódiumon. 2008-ban Kanadában közel került a győzelemhez, de végül Robert Kubica aratta le a babérokat a csapat számára.

Andrea de Cesaris – 214 verseny: rengeteg istállónál megfordult, többek között a McLarennél, a Tyrrellnél és a Brabhamnél is, de túl sokszor törte össze az autókat és veszélyeztette a versenytársait. Öt dobogós pozíciót szerzett.

(fotó: f1-history.deviantart.com)