Nagy elánnal kezdte a mérkőzést a csoport második helyére hajtó hazai csapat, a veszprémi játékosokon pedig nem lehetett látnia szokásos tüzet sem támadásban, sem védekezésben, így a 10. percben 7-3-as hazai vezetésnél időt kellett kérnie Ortega mesternek. A helyzet azonban Nagy László pályára lépésével sem változott semmit sem: rengeteg labdát adott el támadásban a Veszprém, a németek két villámgyors szélsője, Gensheimer és Groetzki pedig gyors indulásaik után nem hibázták el a ziccereket. A Löwen védekezése felkészületlenül érte a vendégeket, akik a támadásban elkövetett hibákkal hozták kiszolgáltatott helyzetbe Miklert, majd a helyére becserélt Alilovicot. A németek kapujában Landin fontos pillanatokban védett, az eddig megbízhatóan "tüzelő" Momir Ilic és Christian Zeitz sem találta a kapuig vezető utat, így 18-10-es hazai vezetéssel vonulhattak a felek a pihenőre.
A második félidőben sem változott sokat a játék képe: valamivel jobban támadott és védekezett a Veszprém, a németeknek azonban ekkor már minden bejött, így a 45. perc környékén már felsejlett a kiütés veszélye is. Azonban a kezdősorát nem cserélő Löwen addig szenzációsan játszó játékosai (Petterson, Du Rietz, Schmid) kicsit elfáradtak, a Veszprém pedig közelebb tudott jönni, elsősorban Nagy László és Andreas Nilsson góljaival. Az utolsó percek csendesen teltek, a németek már nem erőltették a támadásokat, így 32-25-re nyertek, teljesen megérdemelten.
Tragédia nem történt, ma, egy tét nélküli meccsen láthatóan nem sikerült kellően felpörögnie a veszprémi játékosoknak. Mindazonáltal a pofon jókor jött, megmutatva a magyar bajnoknak azt, hogy tavasszal, a Final Fourba jutásért vívandó meccseken milyen stílusú és játékfelfogású csapatokra kell felkészülnie, ha el akarja érni a céljait.
(bb)
(Forrás: sportrajongo.hu; fotó: sportrajongo.hu/boon.hu/sport365.hu)