A főpolgármester hangsúlyozta, a vidéki lobbi nagyon erős, de ha megrendezik az olimpiát, az állami döntéshozók kényszerhelyzetbe kerülnek, és több pénz marad Budapesten. Olyan beruházások lennének a fővárosban, amelyek egyébként nem, vagy csak sokkal később valósulnának meg.

Mint mondta, az olimpia megrendezéséről tartandó népszavazás ellen elvileg semmilyen kifogása nincs, ugyanakkor a kezdeményezés időpontját nehezen tartja indokolhatónak. A másfél évvel az olimpiai pályázatról szóló döntés után kezdeményezett népszavazás mögött ugyanis aligha áll valós aggodalom.

"A népszavazással semmi bajom, de a kezdeményezők részéről egy ki nem mondott motivációt sejtek mögötte" - fogalmazott Tarlós István.

Hozzátette: az olimpiarendezés költségeit nem egyedül Magyarországnak kellene vállalnia, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság "óriási összegekkel járulna hozzá".

Tarlós István beszélt a toronyházak kérdéséről is, amivel elmondása szerint régóta foglalkozik a főváros.

Kijelentette: noha nem szereti a toronyházakat, mégis egyetért azokkal az építészekkel - köztük Finta József Kossuth-díjas építésszel -, akik szerint toronyházakra minden nagyvárosban szükség van, mert "azok jelek". A kérdés csak az, hogy hol és mennyi legyen belőlük.

Ismertetése szerint "a szakma politikailag és érzelmileg nem elfogult" képviselői egyetértenek abban, hogy Budapesten két körzetben lehetne toronyházat építeni: az Árpád híd pesti hídfőjének környékén, illetve a Csepel-sziget északi részének "tágabb értelemben vett környezetében, amibe besorolható a Kopaszi-gát". Tehát a toronyház alapjában nincs rossz helyen.

Más kérdés - tette hozzá -, hogy a terület nagyon közel van a Dunához, de azért sem a főváros, sem a kormány nem tartozik felelősséggel, hogy a talajmechanikai viszonyok mit engednek meg, ez már tervezői felelősség.