Legutóbb Lewis Hamilton került közel ehhez a bravúrhoz, miután Hockenheimben és a Hungaroringen is a mezőny végéről (nálunk a boxutcából) indult. A Magyar Nagydíjon egy ideig valóban volt esélye a győzelemre, végül harmadik lett.
A Forma-1-ben tizenháromszor fordult elő, hogy a tizenharmadik helynél rosszabb pozícióból nyert valaki. 14. helyről indulva ért célba az első helyen az 1955-ös Indy 500-on Bob Sweikert, az 1977-es Osztrák Nagydíjon Alan Jones, az 1996-os Monacói Nagydíjon Olivier Panis, az 1999-es Európai Nagydíjon Johnny Herbert és a 2006-os Magyar Nagydíjon Jenson Button.
15. pozícióból csak egyszer győztek, Fernando Alonso az emlékezetes 2008-as Szingapúri Nagydíjon, Jackie Stewart és Michael Schumacher pedig a 16. helyről vágtattak az élre, előbbi az 1973-as dél-afrikai, utóbbi az 1995-ös belga futamon. John Watson a 17. rajthelyről indulva nyert 1982-ben Detroitban, ugyanígy tett Kimi Raikkonen 2005-ben Suzukában. Ennél hátrábbról csak három verseny győztese startolt.
Rubens Barrichello élete első győzelmét a kaotikus hockenheimi versenyen a 18. helyről szerezte meg 2000-ben. Bill Vukovich a 19. pozícióból vágott neki az 1954-es indianapolis-i futamnak, majd nyert. Minden idők legnagyobb felzárkózására, amely győzelemmel fejeződött be, 1983-ban került sor, a Nyugat-Amerikai Nagydíjon: John Watson a McLaren-Ford színeiben a 22. helyről indulva ért elsőként a célba – akárcsak Scott Dixon most Mid Ohio-ban.
(fotó: flickr.com)
