Raúl a Real Madrid színeiben 550 bajnokin szerepelt, összesen 228 gólt szerzett, ezek közül 71-et a Bajnokok Ligájában, amely sokáig elérhetetlen rekordnak tűnt, ám jött Cristiano Ronaldo és Messi és innentől nem is kell tovább magyarázni a történetet. Raúl a "királyi gárdával" összesen hatszor nyert bajnokságot és háromszor emelhette a magasba a BL-trófeát.
Számos egyéni elismerés birtokosa, de talán arra lehet a legbüszkébb, hogy 2008-ban a szurkolók a Real történetének harmadik legjobb játékosának választották, csak Di Stefanót és Zidane-t helyezték elé. Pályafutásának „magyar vonatkozása”, hogy a Bajnokok Ligájában – melyben összesen 71 gólt szerzett és 15 egymást követő idényben betalált – első négy gólját a Ferencváros ellen szerezte.
A válogatottban már nem volt ennyire szerencsés, hiába szerepelt 102-szer és vett részt három világbajnokságon, a negyeddöntő a legnagyobb sikere. A spanyol válogatott sikerkorszakában Luis Aragonés nem számított rá, pedig elnézve a csatársort nyugodtan befért volna, és ismerve Raúlt nem alibizni és turistáskodni ment volna a tornákra.
Raúl 2010-ben, José Mourinho érkezésével köszönt el a Real Madridtól, azt követően a Bundesligába igazolt, ahol a Schalke szurkolókkal szerettette meg magát. A spanyol ikon vezetésével a klub német kupát nyert, majd tovább állt és a katari Al Sadd-ban vezetett le. A Real Madridtól ugyanakkor nem tudott és nem is akart végérvényesen elszakadni, jelenleg kedvenc klubja vezérigazgatója.