Bernd Storck a Székely – Osváth, Kecskés, Lenzsér, Tamás – Vida, Nagy Á. – Zsótér, Kalmár, Sallai – Mervó összeállításban küldte pályára együttesét a szerbek ellen. A mérkőzés kezdeti időszaka kiegyenlített küzdelmet hozott, ám miután a mieink és a szerbek is szervezetten védekeztek a kapuk nem forogtak veszélyben. A félidő derekától az igen agresszíven futballozó szerbek kerültek fölénybe, és bár a magyar védelem továbbra is jól állta a sarat, kétszer nagyot kellett védenie Székelynek.

A folytatásra bátrabb játékkal rukkolt elő a magyar csapat és Kalmár nagyszerű egyéni akciójával nagy helyzetbe cselezte magát, majd önzetlenül visszapasszolt Mervónak, akinek így tulajdonképpen csak az üres kapuba kellett lőnie. A magyar vezetés után ismét a szervezett védekezésen és abból indított gyors ellentámadásokon volt a hangsúly. A szerbeknél volt többet a labda, de helyzetig nem jutottak, a magyar kontrák nagyobb veszélyt jelentettek. Amikor már úgy tűnt, hogy sikerült Storck tanítványainak megőrizni a minimális előnyüket, akkor egy szöglet után született fejesgóllal hosszabbításra mentették a meccset a szerbek, akik ugyanakkor egy kiállítás miatt emberhátrányba kerültek.

A ráadásban nem érződött a magyarok létszámfölénye, kiegyenlített játék zajlott a pályán, egyik csapat sem mert kockázatot vállalni. Szinte már a 11-esekre készültek a felek, amikor Talabér rosszul ért bele egy beadásba és a lábáról a kapu jobb oldalába hullott a labda, így Szerbia szerencsés körülmények között került a vb legjobb nyolc csapata közé.

Eredmény, nyolcaddöntő:

Szerbia-Magyarország 2-1 (0-0, 1-1, 1-1)
Dunedin, 2000 néző, v.: Antonio Mateu Lahoz (spanyol)
gólszerzők: Saponjic (90+1.), Talabér (118., öngól), illetve Mervó (57.)
piros lap: Gajic (90+2.)

(Forrás:sportrajongo.hu;mti/Fotó:Fifa.com)