A kiemelt beruházások kormánybiztosa a lapnak elmondta, hogy a vb lezárulta után a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre.

A hatezres lelátó elég lesz arra, hogy minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzünk. Jövőre junior műúszó-világbajnokság, 2019-ben junior úszó-világbajnokság érkezik Budapestre, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a Duna Arénában, amely 2024-ben majd a rövid pályás vb-nek ad otthont – emlékeztetett Fürjes Balázs, aki szerint Budapest jelesre vizsgázott, remekül viselte az “olimpiai terhelést” a kisebb kellemetlenségek mellett.

„Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztünk: az elemeket a Hungexpo területére visszük, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel, ezáltal ösztönözve a személygépkocsis és a közösségi közlekedés közti váltást” – emelte ki Fürjes Balázs, aki hozzátette, a Dagály strandfürdő teljes felújítás után 2018 májusában nyílik meg a látogatók előtt, de a többi versenyhelyszínt már most használatba veheti a lakosság is.

A kormánybiztos rámutatott: a vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Ami felépült, az itt marad: a Duna Arénát, a teljesen felújított Hajós Alfréd- és a Császár-Komjádi-uszodát a gyerekek úszásoktatására, a további versenyekre, szabadidős sportra is megnyitjuk – fogalmazott, hozzátéve, a közösséget szolgálja a főváros által felújított Margitsziget is vagy az az angyalföldi gátszakasz, amelynek a hiánya eddig komoly gondokat okozott az árvízvédelemben. A vb valójában arra adott alkalmat, hogy régi adósságokat törlesszenek és Budapesten egyébként is hasznos és hiányzó fejlesztéseket véghezvigyenek – emelte ki.

A költségekről elmondta: a szervezés kezdetén végzett számításaik szerint a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a kiadások összege a költségvetés fél százalékát három éven keresztül. Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés. A bevételi többlet segítségével képesek lettünk volna fedezni ezt az összeget úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást elvonni – mondta a kormánybiztos. Hozzátette: a valóság pedig úgy hozta, hogy a világbajnokság a fenti tervezett költségnek csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka.

Szerinte csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül és a vb után nem hasznosul, vagyis az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei. Ha így számolunk, a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint – fogalmazott Fürjes Balázs, aki szerint ez a befektetés jócskán megérte és bőségesen megtérül.