Jump to content

A közösségi sport a legkomolyabb dopping

2017. 06. 15. 10:34

Úton útfélen arra hívják fel a figyelmünket, hogy sportolni fontos és jó is egyben. Ezzel a kijelentéssel nem lehet, legalábbis nem érdemes vitába szállni. A sport egészséges, fegyelemre, kitartásra nevel, motivál és még rengeteg pozitív tulajdonságot, velejárót fel lehetne sorolni. De mi a helyzet a közösségi sportolással? 

Kutatások támasztják alá, hogy a közösségi sport a lélekre és a testre is komoly hatást gyakorol. Valószínűleg sokakkal előfordult már, hogy itt-ott futott vagy sportolt éppen, ám miután mindezt egyedül magányosan végezte meg-megállt, lelassult, vagy esetleg megunta és befejezte idő előtt. Ugyanakkor, ha társsal végezte az adott sportot, akkor motiválta a másik jelenléte, esetleg még kisebb verseny is kialakult köztük, vagy - és talán ez a legfontosabb - segítették egymást. 

Motiválóbb, mint a legjobb edző

Az ember érdeklődése idővel csökken a sport iránt, ha azt egyedül űzi. Kutatások bizonyították, hogy azok az emberek, akik a magányos edzésformát választják a közösségi élmény helyett, idővel elvesztik érdeklődésüket, motivációjukat a kedvelt sport iránt, és gyakrabban érzik magukat magányosnak a sport során. Mindez nem fordulhat elő, ha közösségben sportolunk. Ezek a fogalmak érvényüket vesztik, átveszik helyüket a motiváció a segítség, vagy az egészséges versenyszellem erősödése.

Függőséget okozhat!

Legyen szó futásról, vagy a mostanság igen népszerű crossfitről, de beszélhetünk a szintén közkedvelt TRX-ről is, netán az úszásról, a kondizásról, az aerobikról vagy bármilyen mozgásformáról, az első közös edzés után azt vesszük észre, hogy már várjuk a következőt. Alig várjuk, hogy ismét lemenjünk a térre, a terembe, az utcára, a szigetre, hogy találkozzunk "tettestársainkkal" és ismét mozogjunk. Mert az edzés mellett a társaság is hívogató, kialakul egyfajta kapocs az edzéstársak között, húzzuk egymást, nem akarunk kimaradni semmi jóból, motiváljuk egymást, versenyzünk a másikkal. 

Közösséget kovácsol

A közösségi sportnak hatalmas összekovácsoló ereje van. Új élményeket és ezáltal új embereket ismerünk meg. Közös lesz az élmény, közös lesz a szenvedély, a siker, de olykor az apró kudarc is. Új barátságok szövődhetnek, új kapcsolatok alakulnak ki, hiszen egy téma biztosan van, ami mentén el lehet kezdeni az ismerkedést, ez pedig nem más, mint a sport.

Ez az, amiért szombat reggel is felkelsz

Ha egyedül indulunk neki a futásnak vagy bármilyen sportnak, főleg hétvégén, akkor azért nagy az esélye annak, hogy az egészből nem lesz semmi. Inkább maradunk még az ágyban, esetleg kitalálunk más elfoglaltságot. Simán meggyőzzük magunkat, hogy a kocsimosás, a takarítás vagy a munka fontosabb, mint lemenni futni, kosarazni, focizni, edzeni, úszni stb. Viszont a közösségi sportolás kimozdít, ott nagyobb a motiváció már csak azért is, mert ott vannak a társak, akik számítanak a jelenlétünkre. Nem akarjuk őket elhanyagolni, nem akarunk kimaradni a "mókából" és talán nem akarjuk kihagyni az alkalmat, hogy ismét versenyezzünk egyet egymással. 

A közösségi sport jobb, mint bármelyik antidepresszáns

A közösségi sportolás sok mindenre jó. Az egészségünkre van leginkább pozitív hatással, de a lelkünkre is lehet. Esetleg egy szakítás után, krónikus magányosságérzetre, depresszióra, önértékelési válságra is jó a közösségi sport, a felmérések ezt is mutatják. Hiszen amíg tart az edzés, nem vagyunk egyedül, a kínzó gondolatok is elkerülnek minket a végén pedig már nem is foglalkozunk velük. Másrészt ott vannak a társak, akikkel az edzés végén megoszthatjuk bánatunkat, örömünket, mindent, ami foglalkoztat bennünket. Egyfajta terápiás hatása is van a közösségi sportnak. Persze a megfelelő társaság esetében.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy sok más mellett a sport is endorfint szabadít fel, azaz boldogsághormont, ami ellensúlyozza a lehangolt, depresszív periódusokban felgyülemlett stressz hormont, a kortizolt. Nem véletlen, hogy edzés után a lélek harmóniája is visszaáll, hiszen a kémia odabent elszabadul, míg mi izzadunk a teremben.

A közösségi sport, a testünkre és a lelkünkre is hat, növeli a motivációt, ezáltal a kitartásunkat is. Utóbbi pedig egy idő után nem csak a sportban bukkan fel, hanem a mindennapok stresszes helyzeteiben is. Eredményesebbek leszünk a munkánkban, kitartóbbak leszünk, türelmesebbek a mellettünk élőkkel, kiegyensúlyozottabbak a mindennapokban. De ami a legfontosabb, egészségesek maradunk.

Hol találok társakat a sportoláshoz?

 

A Magyarországon piacvezető Decathlon hitvallásának egyik alappillére a mozgás népszerűsítése, a vállalat küldetésének tekinti, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a sportolás örömét. Kutatások bizonyítják, hogy ma több mint 4 millió magyar soha nem sportol a legkülönbözőbb okok miatt. A leggyakoribb kifogások között az idő-, motiváció- vagy társhiány szerepel az első helyeken, de ugyanígy probléma lehet a sérülés vagy egyéb egészségügyi korlátozottság. A Decathlon új kezdeményezésének célja a közösségek erejére építve és pénzbeli támogatást nyújtva, hogy megmozgassa ezeket az embereket. Jelszavuk: kezdj bele, és nem leszel egyedül! Hogy még vonzóbb legyen a rendszeres testmozgás, az áruházlánc ismert emberek bevonásával új szintre emeli a sportélményt. A programot bejelentő sajtótájékoztatón az is kiderült, elsőként Ábel Anita, Gianni Annoni és Hajós András lesznek ebben a segítségükre. Részletek a sportoljma.hu oldalon.

(Forrás: szerkesztőség)